Ferdinánd

Azt mondják, hófehér vagyok, mint a frissen hullott hó… De én csak azt érzem, hogy minden nap egy szürke kennelben ébredek. 

A nevem Ferdinand. Egy 4 éves, ivartalan nagyfiú vagyok. Az életem nem indult könnyen: egy szegregátumban éltem, ahol senki sem figyelt rám, senki sem simogatta meg a fejem.

Onnan kerültem ide, egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ebtelep kennelébe. Amikor megérkeztem, chipem sem volt. Csak egy nagy üresség a múltamból - és egy még nagyobb üresség a szívemben.

Azt mondják, bull jellegű vagyok. Én nem tudom, ez mit jelent, csak azt látom, hogy sokan már a küllemem miatt elfordulnak tőlem, mielőtt még megismernének. Pedig én… Én csak szeretni akarok. 

Emberekkel nagyon kedves vagyok. Bújok, keresem a közelséget, az érintéseket. Más kutyákkal is összeszoktatható vagyok – most is egy csajjal osztom meg a kennelt.

Nem kérek sokat. Csak hogy egyszer ne a rács legyen az első, amit reggel meglátok. Hogy legyen valaki, akihez odabújhatok, amikor jön az este.

Hogy végre ne legyek „csak egy bull”, hanem valakinek a Ferdinándja.

Oltásom és chipem már van. De az otthon még hiányzik.