Hilda

Szia, én Hilda vagyok, akiben valószínűleg van egy csipet bull. Hát kell ennél nagyobb “bűn”?Kb. 6 éves vagyok, közepes testű, és 2021. óta csücsülök itt a telepen. 4 éve. Tudod, miért nem kellek senkinek? Nekem van egy sejtésem. 

Nem azért, mert beteg lennék, nem azért, mert morcos vagy veszélyes, hanem mert bull típus vagyok.Tök jó, hogy anno valaki ránk aggatott egy csomó negatív jelzőt - köszi. 

Pedig ha tudnád, mennyire szeretem az embereket: odamegyek, bújok, puszit osztok, minden porcikám azt kiáltja: “Szeressen már valaki!”. De minek is erőlködjek, ugye? Hisz egy bull csak bull marad, akitől sokan félnek, mert a híre megelőzi. 

Ja, hogy más kutyákkal nem vagyok kompatibilis? Igaz. Nem szeretem a konkurenciát, szeretem, ha csak rám figyelnek. De tényleg akkora tragédia, ha egy darab kutyát akarsz szeretni egész szívedből? Én aztán 100x meghálálom!

Szóval itt vagyok, 4 éve várok. 5 babámmal érkeztem, ők már rég szabadultak. Én nem. Ez az anyák sorsa.

Az emberek jönnek-mennek, sok kutya már rég hazament, én meg itt maradtam, mert rossz színben születtem, rossz kategóriában, rossz skatulyában. 

De tudod, mit? Ha te egyszer rám nézel, és nem bullt látsz, hanem Hildát, a kedves, hálás, hűséges kutyát, akkor én leszek a világ legboldogabbja. Borsod-Abaúj-Zemplénből egy teltházas ebtelepen várom azt az embert, akinek nem a füle zúg a “bull” szótól, hanem a szíve nyílik ki, amikor meglátja a habtestem. 

Oltásom és chipem van, úgyhogy én készen állok. És te?