Ricsi

Ricsi egy idősödő lélek egy rideg gyepmesteri telepen. Nem tudjuk, mit élt át, csak azt látjuk, hogy fél. Félt az emberektől, félt a világtól, amely eddig nem volt kegyes hozzá. A morgás mögött nem harag volt, hanem bizonytalanság, sok csalódás és egy olyan múlt, amely megtanította neki, hogy jobb védekezni, mint bízni.

Még kicsit tartózkodó, de rengeteget fejlődött. Idegenekkel nem cukiskodik rögtön, de kedves, ha adsz neki kis időt és teret.

Ő már nem kölyök. Nem az a kutya, akit könnyű „reklámozni”. Egy idős, nagyobb testű, németjuhász jellegű kan, aki talán túl sok mindent látott, és túl keveset kapott abból, amit egy kutya megérdemel: türelmet, biztonságot, szeretetet.

Egy gyepmesteri telepen az idő könyörtelen. Az ilyen kutyákért ritkán nyúlnak, pedig Ricsi nem sokat kér az élettől, csak egy esélyt. Egy nyugodt környezetet, egy tapasztalt, türelmes kezet, aki nem vár azonnali csodát, csak hagyja, hogy a bizalom lassan megszülessen.

Elsősorban átvevő szervezetet keresünk számára. De ha van olyan magánszemély, aki érzi magában az erőt, a tapasztalatot és a szívet egy ilyen kutya mellé, kérjük, jelentkezzen. Ricsi sorsa most azon múlik, hogy meglátja-e benne valaki a félelem mögötti kutyát. Azt, aki talán soha nem volt igazán valakié.

Ne hagyjuk, hogy egy idős lélek csendben eltűnjön.