Aladin

„Aladin vagyok. Csak 1 éves… És máris ide, a rácsok közé, mögé kerültem.

Még szinte kölyök vagyok, tele játékossággal, álmokkal, és annyi szeretet van bennem, amit soha nem kaptam meg. Nagy testbe születtem, de a lelkem még gyerek. Én nem igazán értem, miért félek a gyerekektől, de talán azért, mert túl gyorsak, túl hangosak, és eddig soha nem volt biztonság körülöttem.

De ha egy felnőtt lehajol hozzám, ha nyugodt kéz simogat, én azonnal odabújok. Szelíd vagyok, jámbor, és csak azt szeretném, hogy valaki végre lásson engem – ne csak a nagy bundámat, ne csak a ketrec rácsait, hanem az igazi Aladint. Azt a kutyát, aki hűséges társ, aki megvéd, aki szeretni akar.

Most itt várok, időm egyre fogy. Érzem, hogy az életem sorsa néhány jó szón, egy segítő kézen múlik.

Kérlek, ne hagyd, hogy ez a történet véget érjen, mielőtt igazán elkezdődhetne. ”