Axel

Sziasztok, Axel vagyok. Egy fiatal, lelkes túlélő, aki még hisz a csodákban… 

A sors nem volt kegyes hozzám – már egészen fiatalon, alig egyévesen az utcán találtam magam. Nem egyedül voltam… Egy hozzám hasonló sorsú társammal bolyongtunk némán a város utcáin, egymásba kapaszkodva, mint két elveszett kis lélek. Minden napunk túlélés volt – nem éltünk, csak vártunk…

Vártuk, hogy valaki észrevegye a reszkető testünket, a reményt a szemünkben. Aztán bekerültünk ide, a gyepmesteri telepre. Most innen figyelem a rácsok mögül a világot, és azt kérdezem: vajon én is érek valakinek annyit, hogy hazavigyen…?

Tudnotok kell, hogy a törvény szerint itt csak 45 napig élhetünk…

Ha addig nem jön értünk senki, az életünk kioltható. Axel napjai így fájdalmasan fogyatkoznak. Pedig ő még csak most kezdene élni igazán… 

Jagd terrier típusú vagyok, vagyis egy igazi energiabomba, kis csoda. Bennem lobog a kalandvágy, az intelligencia és a végtelen hűség.

Mi jagd terrierek ilyenek vagyunk: kis testbe zárt nagyszívű harcosok, akik a világ végéig követik azt, akit megszeretnek.

Nem csak mozgékony vagyok, hanem tanulékony is – figyelek rád, értem a szavaidat, és ha egyszer megszeretlek, örökre a tiéd vagyok!

Kompakt méretben kapod a világ egyik legodaadóbb kutyáját! 

Kisebb-közepes testemmel pont ideális vagyok lakásba, házba, de akár túrázós, aktív életmód mellé is.

És tudod mit? Nagyon kedves természetem van! Mindig csóválom a farkam, ha ember közeledik. 

Még akkor is, ha itt bent már csak a remény tart életben…

Én nem kérek sokat: csak egy esélyt.

Egy esélyt, hogy bebizonyíthassam, milyen fantasztikus társ tudok lenni.

Egy esélyt, hogy ne a rács mögül, hanem egy kanapéról vagy a gazdi öléből nézhessem a világot.

Lesz valaki, aki nem néz el mellettem?

Aki meglátja bennem a hűséges társat, a vicces kis energiagombócot, aki mindig mosolyt csal az arcára?

Aki hajlandó megszabadítani ettől a rideg helytől és megtanítani, milyen az, ha valakit igazán szeretnek?

Axel vagyok. Várakozom. Hiszek benned. Kérlek, segíts hazatalálni…