Jordan

Jordan a sintértelep poklából menekült! 2025. július 4-én egy labrador kinézetű kan kutya Sajószentpéter utcáin kóborolt. Egy állatbarát magánszemély több tucat levelet írt, könyörgött menhelyeknek, szervezeteknek, hogy segítsenek a kutyusnak, de falakba ütközött. Senki sem vállalta. Nem vállalták, mert nem könnyű eset, nem cuki-muki, problémamentes, nem azonnal gazdásítható kutya. Aki sérült, költséges vagy nehéz eset, azelőtt bezárul a kapu. Így Miskolc környékén befogták és egy olyan gyepmesteri telepre került, ahonnan kutya nem jut ki élve.

Alapítványunk kiállt a kutyusért, számunkra minden élet egyformán értékes. Minden követ megmozgattunk, hogy kimentésre kerüljön onnan. Menhelyi segítséggel sikerült Őt átvenni. Vállaltuk a költségeket, megszerveztük a szállítást, és szakember segítségét kértük, mert az addig jámbor kutya a hevesi sintértelepen eltöltött egy hét alatt olyan traumát élt át, hogy agresszívvé vált. Hogy mit? – azt talán jobb, ha sosem tudjuk meg. Tehát a megpróbáltatásai itt nem értek véget. Úgy ítélték meg, hogy nem gazdásítható, mivel nem hajlandó nyitni, bizalmatlan. Egy hetet adtak neki, hogy ez változzon, vagy altatják...
Újabb versenyfutás kezdődött az idővel! Ismét sikerült Őt kimenteni, immár a harmadik helyre került egy héten belül. Teljesen össze volt zavarodva, ami ebben a helyzetben érthető. Egyértelművé vált, hogy ebből a zavart, bizalmatlan állapotból már csak rehabilitációs szakember segítségével tud kikerülni, így panzióba utazott.

Ez volt Jordan utolsó és egyetlen esélye: a Gödöllői Kutyasport Központ, és kiemelkedő szakembere, Szabó György, aki már sok vesztesnek hitt életet fordított vissza a fény felé. Ha Ő nem vállalta volna, Jordan története itt ért volna véget. Nem volt B-terv. Nem volt újabb esély.
Amikor Jordan megérkezett hozzá, maga volt a megtestesült fájdalom és félelem. Ketten tudták csak kihozni a kennelből, széttépte a rácsot, harapott, minden rezdülése arról árulkodott, hogy valami benne végleg eltört. De Gyuri nem a fogakat látta, nem a dühöt. Ő észrevette azt az apró, pislákoló fényt a szem mélyén: a kutyát, aki hinni akar. A szeretetnek és türelemnek hála rengeteget fejlődött, és közel két hét alatt már csodát művelt. Már ennyi idő alatt is sokat változott.
Azóta pedig eltelt több hónap. Jordan befejezte a rehabilitációját.
Nem lett belőle „csodakutya". Hanem valami sokkal ritkább: egy igazi. Egy kutya, aki megjárta a poklot –és most csendben, méltósággal áll a fény szélén, várva arra, hogy valaki végre őt akarja.

Jordan: 
 - emberközpontú, keresi a társaságot, szeret kapcsolódni
 - pórázon szépen közlekedik, kutyák mellett nyugodt
 - együttműködő, figyel, visszajön, nem szökik
 - nem agresszív – a múlt feszültségeit megtanulta kezelni
 - tanítható, következetes, szereti a kiszámítható világot
Jordan készen áll. Nem ígér hibátlanságot. Ígér jelenlétet, tanulást, kapcsolódást, hűséget, szeretetet.

Számára a kinti-benti élet lenne ideális, a kennelt és a kutyaházat enyhén szólva sem szívleli – ő már eleget volt bezárva.

Amíg nem talál gazdira, egy türelmes, kutyákhoz értő, felelősségteljes ideiglenes befogadó jelentkezését is szívesen fogadjuk, aki családi környezetben tudná felkészíteni Őt az igazi, gazdis életre.

Videó(k):

https://www.facebook.com/100064713007211/videos/a.1240975934736162/804474302071396

https://www.facebook.com/100064713007211/videos/a.1240975934736162/738751832501427

https://www.facebook.com/reel/2647754668758782

https://www.facebook.com/reel/1510976423331092